Közmunka, közfoglalkoztatás 2016 – ezt tényleg érdemes tudni róla!

Melyek a közfoglalkoztatási jogviszony főbb jellemzői?

A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályai az irányadóak, az alábbi főbb eltérésekkel:

Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időtartamra köthető.
A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A közfoglalkoztatott köteles bemutatni a munkaszerződést a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább öt munkanappal.
A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a munkaviszony létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra.
A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.

Jogszerző idő-e a közfoglalkoztatás időtartama álláskeresési ellátásra, nyugdíjra, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra?

Válasz
A közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő mind álláskeresési ellátásra, mind foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, mind pedig társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultsági időt keletkeztet.

Mi garantálja, hogy a közfoglalkoztatott más munkavállaló elől nem veszi el a munkát?

Létszámleépítést követően nem lehet közfoglalkoztatottat felvenni arra a tevékenységre, amelyet korábban nem közfoglalkoztatotti jogviszony keretében láttak el.

A közfoglalkoztatási támogatásról szóló hatósági szerződésben a közfoglalkoztató vállalja, hogy a támogatás folyósításának időtartama alatt a közfoglalkoztatottal azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott határozott és határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalók munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

A támogatás feltételei közé tartozik az is, hogy a közfoglalkoztató az álláskereső(k) alkalmazását megelőző három hónapban a vele azonos és hasonló munkakörben foglalkoztatott határozott és határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalók munkaviszonyát felmondással nem szüntette meg.

Szerződésszegés esetén az állami foglalkoztatási szerv megszünteti a támogatás folyósítását és egészben visszaköveteli a már felvett támogatást késedelmi pótlékkal növelt összegben.

Akadályozza-e a közfoglalkoztatotti jogviszony az idénymunkában való részvételt/foglalkoztatást?

A közfoglalkoztatási jogviszony fennállása nem zárja ki, hogy a közfoglalkoztatott bizonyos feltételek mellett egyéb kereső tevékenységet végezzen a közfoglalkoztatás ideje alatt, így pl. idénymunkát végezzen. A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt legalább 3, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesíthet, a közfoglalkoztató pedig köteles ezen időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a közfoglalkoztatottnak.

A jelenlegi szabályozás a fentieken kívül több ponton is támogatja a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerő-piacon való elhelyezkedését: egyfelől a közfoglalkoztatottak számára is adott az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatalok által biztosított szolgáltatások, azon belül is elsősorban a munkaközvetítés igénybevétele, másfelől ösztönzi a közfoglalkoztatottak önálló álláskeresését is azzal, hogy az állásinterjún való részvétel céljából munkaidő-kedvezményt biztosít számukra.

Melyek azok a tevékenységek, amelyek közfoglalkoztatás keretében végezhetők?

Válasz

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényben meghatározott feladat,
továbbá törvény által előírt állami feladat, vagy
a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat,
a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen –
 egészségmegőrzési,
 szociális,
 nevelési, oktatási,
 kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi,
 természet-, környezet- és állatvédelmi,
 gyermek- és ifjúságvédelmi, sport,
 közrend és közlekedésbiztonsági,
 ár- és belvízvédelmi célú,
 közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy
a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat.