Ebből a betegségből teljes gyógyulás nincs, a javulás is évekbe telik
A társadalom szinte nem is tud azokról a betegekről, akik valamilyen agysérülés miatt elveszítették a beszédkészségüket, lassabban, hibásan, nehezen érthetően beszélnek, vagy nem jutnak eszükbe bizonyos szavak. A környezetük gyakran szellemi fogyatékosnak tartja őket.Magyarországon tíz évvel ezelőtt svájci mintaára alapították meg az Afázia – az Újrabeszélők Egyesületét, hogy segítséget nyújtsanak a kommunikációs nehézségekkel küzdő betegeknek, akik valamilyen agysérülést szenvedtek, és elveszítették beszédképességüket. Megtanítják őket újból beszélni, segíti őket nehézségeikben.
Kezdetben csak egy-két emberen tudtak segíteni, de ma már sokan csatlakoztak hozzájuk, és rendszeres foglalkozásokat is tartanak. Magyarországon az Afázia Egyesület az egyetlen, mely támasz lehet a betegeknek, ugyanis a kórházak stroke rehabilitációs osztályára csak azok kerülhetnek be, akiknek az afázia mellett más problémájuk is van.
Az egyesület titkára a Kossuth Rádió Közelről című műsorban elmondta: logopédiai foglalkozásokkal, kéz- és zeneterápiával, neurológusok előadásaival próbálnak segíteni a betegeknek. Dallos Zsuzsa, aki maga is átesett egy stroke-on, hozzátette: teljes egészében nem lehet meggyógyulni, legfeljebb átlagos szinten lehet újra megtanulni beszélni, de az összes szó, amit korábban ismert és használt a beteg, már nem jön vissza. Általában hosszú időbe telik az is, mire a betegek belátják, hogy vagy egyáltalán nem gyógyulnak meg, vagy ha javul is az állapotuk, az egy nagyon hosszú folyamat, évekbe is telik.
A mindennapi életben a betegek, amikor nem tudják kifejezni magukat, mutogatnak, lerajzolják a szavakat, tabletet használnak olyan programokkal, amelyek ki is mondják a szavakat.
A számítógépet azonban nem könnyű megtanítani a beszédfelismerésre, mert nincsenek egyértelmű szabályok és jellemzők, amelyek megadhatók, hiszen sokan, sokféleképpen beszélünk. Ha a szakemberek pontosan tudják, hogy milyen környezetben hangzik majd el az üzenet, ma már lehet olyan rendszert, elméletet, algoritmust készíteni, amely összetéveszthető a természetes emberi beszéddel - mondta el Dr. Németh Géza, a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai tanszékének a docense, aki évtizedek óta foglalkozik beszédtechnológiával és beszédinformációs rendszerek fejlesztésével.
Magyarországon évente több ezer embert érint a beszédprobléma. A BME kutatói által kifejlesztett alkalmazásokat jelenleg több mint tíz logopédus használja.
A cikk forrása: hirado.hu
